Miért vagyok ezen a bolgyón? Mi a célom? Tűzhetek ki magamnak bármit, nem bírom elviselni a hétköznapjaimat. Ha épp nem ezerrel dolgozom valamin, akkor a gondolataim csak e téma körül járnak. És amikor rájövök, hogy a kurva életemnek semmi értelme sincs, akkor elgondolkozom. Tényleg ennyi lenne? Dolgozok, pénzt keresek, túlélek?

Van egy reggeli rutinom. Felkelés, cigi, macskának enni és vizet adni, gyógyszereket bevenni, zuhany, indulás munkába. Itt eltöltöm az időt. Dolgozom, zenét hallgatok, de semmi cél. Egy mókuskerék. Taszk. Taszk. Taszk. Nem kötnek le a feladatok, nem csinálok semmi érdekeset. De legalább kurva meleg van. Otthon ilyen időben alsógatyában szoktam lenni. Az elalvás határán vagyok a nap felében. Idegesítő emberek vannak a környezetemben. Fucked up az egész. Elbaszott. Céltalan. Értelmetlen. Nem elégít ki szellemileg, sem fizikailag. Nem kelti fel az érdeklődésem. Csak a gond az, hogy azt sem tudom, mit csinálnék, ha ez az időm felszabadulna. Nem látok rá messziről, mit kellene máshogy tennem. A látásom homályosodik. Könnyezek napok óta. Falat emeltem. Olyat, amin másokat nem engedek át. Ha átengedném őket, meglátnák, mi van bennem. Inkább játszom a morcost, így nem akarnak velem beszélni. Talán ez is jobb.

Nem értem, ők mitől boldogok. Itt élnek a szarban. Lehet, hogy van értelme annak, amit csinálnak? Vagy úgy érzik, hogy van miért csinálniuk, ha értelme sincs? Vagy jól érzik tőle magukat?

Engem kerülget a végzet. Nem bírom ezt már. Nem normális, hogy antidepresszáns és nyugtató tart életben. Az adagot nem merem emelni egyikből sem, pedig már régen nem normális az állapotom. Segítségért kiáltok, de nem tudom, mi lenne a jó út.

A terápiának mindjárt vége. Ha évek alatt nem jutottam semmire, már most sem fogok. Érzem, hogy kitörne valami belőlem. Valójában az előző posztból már megismert Roland cuccait verném szét egy baseball-ütővel. Az baromi jól esne. Annyira szívesen megkeseríteném az életét. Annyira szívesen tönkretenném. És semmilyen eszköz nincs a kezemben. És ez a tehetetlenség fáj. Hogy megint itt van egy seggfej, aki miatt szenvedek, és nem tudom tönkretenni. Pedig ez lenne az ideális, lelkemet megnyugtató megoldás. Igen, egy bosszúálló seggfej vagyok, aki az ellenségének koponyájából inná a vért. Ezt el kell fogadnom. A tehetetlenséget kell átalakítanom. Csak van valamilyen lehetőség. Neten keresgetve természetesen nem találtam semmit. De ugyanígy érzek az összes volt gecivel szemben, akik keserítettek az életemen. Ezt a bosszút nem élhettem ki. Senkivel. Pedig lehet, hogy kellene. Kicsinyes dolognak tartják. Lehet, hogy nem az. Lehet, azok állítják, akik nem merték meglépni.

A nevem Earl  - Early Hickey-nek is van egy listája. Lehet nekem is kellene.Kurva hosszú lenne. De offline. Végülis nem csak benti bosszúról lehet szó. Na mindegy, ez álom marad.